Puna de Atacama

2023. 05. 30.    3 perc     0 hozzászólás

Miután tegnap meglátogattuk a Salar de Atacama egyes részeit, ma a Puna de Atacamában található Lagunas Altiplánicas és a Piedras Rojas felé vettük az irányt. Ez az Andok 4000 és 4800 méter közötti magashegyi területe. Argentína északnyugati részétől Észak-Chilén, az Altiplanón, valamint Bolívia nyugati részén át, egészen Peru középig húzódik. A növényzet fátlan, füves-bozótos mezőkből áll.

A lagúnák látogatásához egy nappal előre kellett volna regisztrálni az interneten. Ezt persze csak reggel olvastuk, így felhívtuk a jegyirodát, és kivételesen kaptunk egy jegyet a mai napra. Enélkül tényleg nem engedtek volna be minket, mert láttuk, hogy a bejáratnál másokat visszafordítottak. Miután elintéztük a jegyet, a már megszokott 23-as utat követtük dél felé a Salar de Atacama mentén.

Baktérítő

70 km után átléptük a Baktérítőt (spanyolul Trópico de Capricornio), vagyis a trópusi és a mérsékelt égöv déli határát. A szélessége változó, jelenleg 23° 26′ 16″. Azon legdélebbre elhelyezkedő pontok összességét jelöli, amelyeken a Nap sugarai még merőlegesen esnek a Földre. Ez a déli féltekén a nyári napforduló napján, vagyis december 21-én következik be. A Baktérítő északi megfelelője a Ráktérítő, amely az amerikai kontinensen Mexikó területére esik. E két szélességi kör közötti területet nevezzük trópusi égövnek. Eközben a Salar de Atacama fehér, sós tája kis bokrok sárga tengerévé változott. A távolban hófödte vulkánok tűnnek fel a felhőtlen kék ég alatt.

Lagunas Altiplánicas

További 40 km után elértük a zafírkék tengerszemeket, a Laguna Miscanti-t és a Laguna Miñiques-t, amelyek a Los Flamencos Nemzeti Rezervátumhoz tartoznak. A lagúnák 4140 méteres tengerszint feletti magasságban, az azonos nevű, hófödte vulkánok lábánál fekszenek. Miközben a tavak mentén sétáltunk, a parton a napon legelésző vikunyákat láthattunk.

Itt 12000-8000 évvel ezelőtt egy gleccsertó alakult ki, amely idővel az üledékkel teli beáramlások révén sóval gazdagodott. Körülbelül 3000 éve állandó 5 g/l-es sótartalommal rendelkezik. A Miñiques vulkánból származó lávafolyás kettéválasztotta a tavat, létrehozva a Miscanti és a Miñiques lagúnákat, amelyek ma is kapcsolatban állnak a föld alatt. A tóban bolharákok telepedtek meg, amelyek számos flamingót és különböző kacsafajokat vonzanak.

Vörös kövek

A Lagunas Altiplánicastól mindössze 40 km-re délre, 3940 m magasan találhatóak a Piedras Rojas, vagyis a Vörös kövek. A kövek a Salar de Talar északi végén, egy pasztellkék sós lagúnában találhatóak, vörös színüket pedig vasoxidok okozzák. Leparkoltuk az autót, és szeles, hideg időben gyalogoltunk a kövekhez.

Amikor odaérve megpillantottuk a színek játékát, egyszerűen szóhoz sem jutottunk. A rézvörös kövek tekintélyesen emelkedtek ki a lagúna kékes-fehér vízfelülete alól, melynek szélei nemcsak a sótartalom miatt hófehérek, hanem részleges jégtakaró is borította őket. A háttérben az ég felé emelkedő, különböző színű vulkánok láncolata volt látható, melyek távolabbi példányi már Argentína területén helyezkednek el. Ezután a lagúna keleti szélén álltunk meg, ahol a Cerro Aguas Calientes meleg vize ömlik a lagúnába, ami miatt ezt a részt Salar de Aguas Calientesnek is nevezik. Innen ismét lélegzetelállító panoráma nyílt a tóra és a vulkánokra. A táj szépsége olyan volt, mint egy művészi akvarellfestmény.

Laguna Tuyajto

Mielőtt visszautaztunk volna San Pedróba, beiktattunk egy utolsó megállót a 7 km-re lévő Tuyajto sós lagúnánál, mely 4050 m magasan és mindössze 50 km-re van az argentin határtól. Még egyszer utoljára élveztük a környező színes hegyek, vulkánok és tavak csodálatos játékát.

Médiatár

Hozzászólások